Ferenc Ferdinánd főherceg 1887-ben vásárolt egy csehországi kastélyt Benešov határában, s ha már így alakult, megvette mellé az épülőfélben levő városi sörfőzdét is.

A középkorban a sörfőzés – más országokhoz hasonlóan – a Cseh királyságban is hűbéri jog volt. A 13–14. században megerősödő városok azonban sorra érték el, hogy háztulajdonnal rendelkező polgáraik – az aktuális adók megfizetése mellett – szabadon főzhessenek sört. A benešovi polgárok a 14. század vége óta rendelkeztek sörfőzési joggal, így a városban jó néhány sörfőzde működött a 19. század elejéig. Az ipari forradalom okozta tőke- és gyártáskoncentráció eredményeképp azonban ezek nem állhatták a versenyt az 1800-as évek derekán induló korszerű, nagy kapacitású részvénysörfőzdékkel. Ezért 1872-ben néhány jómódú benešovi polgár részvénytársaságot alapított és belefogott egy új, város széli sörfőzde építésébe.

A tervek grandiózusak voltak, és a kivitelezés is ígéretesen indult, csak épp a pénz fogyott el idejekorán. Már épp ott tartottak, hogy nem lesz malátázó, és a főzőházat is feleakkorára építik, amikor híre ment, hogy a trónörökös Ferenc Ferdinánd megvette a szomszédos Konopiště kastélyt. Egyből küldöttséget menesztettek a főherceghez, akinek egyáltalán nem volt ellenére, hogy legyen egy saját sörfőzdéje is, és 1887-ben megvásárolta az épülő üzemet.
Némi újratervezés után még abban évben folytatódott az építkezés, és 1888-ban már csapolták is az első sört. Az új üzem a kor minden technikai vívmányával felszerelve Közép-Európa egyik legmodernebb sörfőzdéje volt a századfordulón. A termelés töretlen növekedése csak az I. világháború idején torpant meg. Nem csupán az alapanyagellátással adódtak problémák, hanem a réz főzőházat is be kellett szolgáltatni a hadseregnek (és acélra cserélni).
A háború után az újonnan született Csehszlovák államra szállt a sörfőzde tulajdonjoga, ahol az elkövetkező években döntően könnyű, 10°-es világos sört főztek, és csak a termelés 10 százaléka volt 12°-es ležak. Igaz, karácsonyra rendszerint főztek egy testes 20°-os fekete, Diplomat nevű baksört is.
A szocialista Csehszlovákiában a benešovi sörgyár abban a szerencsés helyzetben volt, hogy egyáltalán nem hanyagolták el, sőt, több alkalommal is bővítették, fejlesztették, új főzőházat építettek, palackozósort állítottak üzembe stb. Az évezred végi privatizáció során hazai befektetők kezébe került a sörfőzde, amelynek jelenlegi termelése évi 30 ezer hektoliter körül van. A Ferdinand márkanevet privatizációt követően vezették be.
A saját malátázóval rendelkező sörgyár klasszikus alsóerjesztéses technológiával készíti söreit. Az erjesztés hagyományos nyílt kádakban történik, majd típustól függően 30–90 napig pincékben lágerelik/kondicionálják a söröket palackozás és hordózás előtt.
Jelenleg 10°, 11°, 12°-os világos, 11°-os sötét, 13°-os félbarna és 15°-os világos sört készítenek, de van gluténmentes és egy alkoholmentes sörük is.
Érdekes történeti adalékként, Ferenc Ferdinánd örökösei 2000-ben bejelentették igényüket a sörfőzdére – és nem mellesleg a közeli vadászkastélyra is – azonban ezidáig minden fórumon elutasításra találtak.

(Fotók: Pivovar Ferdinand)